A miniszterelnök úrral, a Fidesz elnökségi tagjaival folytatott konzultációk után egy dolgot biztosan tudok mondani, hogy 2014-ben nem lesz regisztráció – jelentette ki Rogán Antal azután, hogy az Alkotmánybíróság pénteken kimondta: alaptörvény-ellenes a választási eljárási törvény több pontja. A Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az Ab döntését tiszteletben tartva, a végleges normaszövegre vonatkozó javaslatukat februárra, a parlamenti ülésszak kezdetére fogják kialakítani. Szólt arról is, hogy minden más kérdésben tanulmányozni fogják az Ab döntését, annak részletes indoklását.
A miniszterelnök úrral, a Fidesz elnökségi tagjaival folytatott konzultációk után egy dolgot biztosan tudok mondani, hogy 2014-ben nem lesz regisztráció – jelentette ki Rogán Antal azután, hogy az Alkotmánybíróság pénteken kimondta: alaptörvény-ellenes a választási eljárási törvény több pontja. A Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az Ab döntését tiszteletben tartva, a végleges normaszövegre vonatkozó javaslatukat februárra, a parlamenti ülésszak kezdetére fogják kialakítani. Szólt arról is, hogy minden más kérdésben tanulmányozni fogják az Ab döntését, annak részletes indoklását.
A választási rendszer megújításának kérdése évek óta a parlament és a politika napirendjén szereplő kérdés – kezdte sajtótájékoztatóját Rogán Antal. Mint mondta: valamennyi párt egyetértett abban, hogy tényleges változtatásokra van szükség ahhoz, hogy egy valóban modern, a XXI. század változásaihoz igazodni képes választási rendszere legyen Magyarországnak. Példaként említette, hogy egyszerűsíteni kell a rendszert, csökkenteni kell a parlament létszámát, megoldani a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét, és rendezni kell a határon túli magyarok választójogát is.
Szólt arról is, hogy a Fidesz-KDNP kormány, a lezajlott közjogi változások részeként az egész választási rendszer modernizálására törekedett. Ezzel évtizedes problémákat orvosoltunk – tette hozzá. Ide sorolta, hogy alkotmányos mulasztást pótoltak, és egy modern, a XXI. század kihívásainak megfelelni képes választási rendszert alkottak. Mint mondta: ennek a rendszernek vannak alapelvei, amelyekben politikai és jogi
egyetértés is van.
|
Példaként említette, hogy ilyen alapelvnek számít az, hogy legyen kevesebb politikus.„Mindannyian egyetértettünk abban, hogy Magyarország nem bír el ennyi politikust”- fogalmazott, majd hozzátette: korábban lecsökkentették az önkormányzati képviselők számát, valamint az új választójogi szabályozás is ennek a szellemében készült, amely a parlamenti képviselők számát a felére csökkenti. 386 képviselő helyett 2014-ben már csak 199 parlamenti képviselőt választunk. Igazságosabb választási rendszer került kialakításra – tette hozzá.
|
Kitért rá, hogy a korábbi választások eredményét befolyásoló egyenetlenségeket az új választói körzethatárok megszüntették.
A kispártok indulási esélyeit szem előtt tartva megváltoztatták a jelöltállítás rendszerét, megszüntették a sokat kritizált ajánlószelvényes rendszert. Megerősítették a választási szervek függetlenségét. Egy olcsóbb választási rendszer mellett tették le a voksukat, amely egyfordulós választási rendszert jelent, és amelynek a költségei fele akkorák, mint a korábbi választási rendszernek.
|
Egyértelműen szabályozott, a politikai verseny résztvevői számára egyenlő feltételeket teremtő, az átláthatóságot segítő és a pártok költekezését visszafogó kampányszabályozást fogadtak el. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kampány hivatalosan a szavazás előtti 50 napra korlátozódik, politikai reklámokat csak közszolgálati csatornák sugározhatnak, amiért pénzt nem kérhetnek el a pártoktól, az Állami Számvevőszék pedig a választások után nyilvánosságra hozhatja, melyik párt mennyit költött.
|
Kialakítottak egy kisebbségbarát képviseleti rendszert, mert az új választási rendszer több mint 20 év után, az alkotmányos mulasztást feloldva biztosítja a 13 nemzeti kisebbség számára az országgyűlési képviselet lehetőségét. A fogyatékkal élők számára pedig megteremtették a
az esélyegyenlőség feltételeit. „Ami a mi számunkra különösen fontos, hogy a határon túli magyarok állampolgárságának biztosítása után, megteremtettük számukra a politikába való beleszólás lehetőségét, biztosítottuk a határon túl élő magyarok választójogát. Ezekben a kérdésekben – mi úgy látjuk – politikai és közjogi egyetértés is van” – tette hozzá.
|
Véleménye szerint egy kérdésben maradt fent vita: ez a regisztráció. A szabad munkavállalás lehetőségével élve magyarok százezrei dolgoznak külföldön. Az ő esetükben rendkívül bizonytalan a választói névjegyzék összeállítása. Erre az esetre is megoldást jelentett volna az előzetes
választási feliratkozás. Az Alkotmánybíróság döntése után ez a probléma megoldatlan maradt – fogalmazott Rogán Antal.„Természetesen az Ab döntése után is van lehetőség arra, hogy módosítsuk az alkotmányt, és az alaptörvény szövegében biztosítsuk a regisztráció alkotmányos védelmét. A kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, azt mondhatnám, megvan a politikai ereje. Az erő azonban nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet ma mást kíván tőlünk”.
|
A frakcióvezető leszögezte: a Fidesznek mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön. Egy esetleges alkotmánymódosítás viszont elhúzódó politikai és jogi vitákat, bizonytalanságot eredményezne, a választók körében pedig – a közelgő parlamenti voksolás előtt – a zűrzavar érzését keltheti. Ezért a miniszterelnökkel és a Fidesz elnökségi tagjaival folytatott konzultációk után megszületett az a döntés, amely szerint 2014-ben nem lesz regisztráció – tette hozzá. Véleménye szerint a választójogi reform időszaka lezárult, minden fontos kérdésben döntés született, a választások pedig jogi értelemben stabil körülmények között lebonyolíthatók.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a határon belül élőkre vonatkozik az a döntés, amely szerint nem lesz választási feliratkozás. Rogán rámutatott, hogy az Ab sem kritizálta azt, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ugyanígy azok esetében is önkéntes feliratkozással lehet felkerülni a választói névjegyzékre, akik kisebbségi listára akarnak voksolni – zárta szavait a Fidesz frakcióvezetőe.