Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; ( Kölcsey Ferenc) Az országgyűlés már most hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községben […] kőemléket állít, amelyre […] elesett hőseit név szerint bevési”- írta báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy a miniszterelnökhöz, Tisza Istvánhoz szóló levelében 1915 júliusában. Tisza István törvényjavaslatot terjesztett be és fogadtatott el a Képviselőházzal 1917-ben. Ennek értelmében az 1917. évi VIII. törvénycikk 2. §-a így rendelkezik: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak a nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.
Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; ( Kölcsey Ferenc) Az országgyűlés már most hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községben […] kőemléket állít, amelyre […] elesett hőseit név szerint bevési”- írta báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy a miniszterelnökhöz, Tisza Istvánhoz szóló levelében 1915 júliusában. Tisza István törvényjavaslatot terjesztett be és fogadtatott el a Képviselőházzal 1917-ben. Ennek értelmében az 1917. évi VIII. törvénycikk 2. §-a így rendelkezik: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak a nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.
A részletes szabályokat a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.” 1924. évi XIV. törvénycikk az 1914/1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről 1§ A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914/1918. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot – mint a “Hősök emlékünnepét” – a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli A hősök napja korábban kiemelkedő ünnep volt Magyarországon március 15-e és augusztus 20-a mellett, ám ahogy a másik két nemzeti ünnepet is, a korábbi kommunista rendszerben ezt is igyekeztek feledtetni. Tudjuk, hogy március 15-e hogyan lett munkanap, hogy a hősök ünnepnapja „szándékkal” hogyan lett gyermeknap, és hogyan lett az alkotmány és kenyér ünnepe az első szent királyunk emléknapja Erkölcsi adósságot törlesztett az első Orbán kormány 2001-ben az Országgyűlés a magyar nemzet erkölcsi adósságát törlesztette, amikor törvényt alkotott a hősök emlékének megörökítéséről. Az ősök sírjai avatják az országot hazává.” Anatole France
Kapcsolódó anyagok: Képgaléria>>
