Az Országgyűlés elnöke az erdélyi Tordán beszélt erről szombaton azon a hálaadó ünnepségen, amelyet a vallásszabadság első kinyilvánításának a 450. évfordulója alkalmából tartottak.
Bejelentette, hogy eleget tesz az erdélyi felkérésnek, és kezdeményezi a magyar Országgyűlésben az erdélyi országgyűlés vallásbékét kimondó tordai határozata emlékének megörökítését.
Kövér László szerint ma az a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét, hogy nemcsak „a hit isten ajándéka” – amint azt az erdélyi országgyűlés Tordán kinyilvánította – hanem az ember teljes önazonossága is az. Ennek a megélését ugyanúgy nem szabad korlátozni, eltéríteni vagy ellehetetleníteni, mint a vallás szabad gyakorlását.
Torda városában iktatták törvénybe a világon elsőként a vallásszabadságot 450 évvel ezelőtt, 1568. január 13-án. Miközben Nyugat-Európában véres vallásháborúk dúltak, és égtek a máglyák, a magyarság megalkotta a legdemokratikusabb, legtoleránsabb kultusztörvényt: mindenki szabadon követheti azt a hitvallást, amely hozzá a legközelebb áll. Erre a történelemformáló eseményre emlékeznek az eredeti helyszínen, a tordai katolikus templomban erdélyi és magyarországi világi és egyházi vezetők. Az ünnepség végén pedig leleplezik és felavatják a vallásszabadság emlékművét, amely az utókor számára jelzi az eszme megszületésének pontos helyét.