“… Az alkonyat ólomszínűvé festette a menetoszlop útját, az oszlop haladt tovább nyugat felé. A menetoszlop, a télnek és a sztyeppének ez a torzszülötte nem hallotta az emberek jajgatását, csak a szél süvítését, vonult tovább könyörtelenül, magával vonszolva a szánokon a halottakat, elhullajtva…
