Négymillió fölé emelkedett a foglalkoztatottak száma, ez nagyrészt a versenyszférában létrejött új munkahelyeknek köszönhető – mondta Czomba Sándor .
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára Lentiben, a kistérségi uniós forrásból finanszírozott foglalkoztatási projekt záró konferenciáján hangsúlyozta: a növekedésben szerepet játszott a migráció és a közfoglalkoztatás is, de a bővülés döntő többségben a versenyszférában létrejött munkahelyeknek köszönhető. Az elmúlt három és félévben a bővülésből 50 ezret adott a migráció, a korábbi éveknél 90 ezerrel több embert vontak be a közfoglalkoztatási programokba, és több mint 100 ezer ember a versenyszférában talált munkát.
Négymillió fölé emelkedett a foglalkoztatottak száma, ez nagyrészt a versenyszférában létrejött új munkahelyeknek köszönhető – mondta Czomba Sándor .
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára Lentiben, a kistérségi uniós forrásból finanszírozott foglalkoztatási projekt záró konferenciáján hangsúlyozta: a növekedésben szerepet játszott a migráció és a közfoglalkoztatás is, de a bővülés döntő többségben a versenyszférában létrejött munkahelyeknek köszönhető. Az elmúlt három és félévben a bővülésből 50 ezret adott a migráció, a korábbi éveknél 90 ezerrel több embert vontak be a közfoglalkoztatási programokba, és több mint 100 ezer ember a versenyszférában talált munkát.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a következő időszak legfontosabb célja, hogy 2010 és 2020 között 1 millió új munkahely jöjjön létre. Az Európai Unió a 20-64 éves korosztályban 75 százalékos foglalkoztatási szintet vár el a tagállamoktól, a magyarországi munkahelyek ilyen növekedésével elérhető ez az arány. Fontosnak nevezte, hogy a versenyszféra még nagyobb arányban tudja növelni a foglalkoztatást, a munkanélküliséget pedig az év valamennyi időszakában sikerüljön 10 százalék alatt tartani.
Czomba Sándor szólt arról is, hogy 2014 és 2020 között az európai uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, ennek egy részét pedig munkahelyteremtésre fordítják. A rendelkezésre álló 7 ezer milliárd forintból a közép- és kisvállalkozói szektornak juttatott támogatással együtt 1200 milliárd forintot terveznek kifejezetten munkahelyteremtésre, foglalkoztatás bővítésre, amely a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedés. Az új munkahelyek döntő többsége a versenyszférában valósul meg, de ahhoz, hogy új munkahelyek generálódjanak elengedhetetlen a gazdaság élénkítése – jelentette ki Czomba Sándor. A Lenti kistérségben megvalósult projektet példaértékűnek nevezte; a képzésekkel és a szolgáltatásokkal növelték a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit, így kedvezőbben alakul a kistérség munkaerő-piaci helyzete.
Horváth László, Lenti polgármestere (Fidesz-KDNP) kiemelte; a városban az országos átlag alatti, 5-7 százalék közötti a munkanélküliségi ráta. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű emberek nehezen tudnak munkát találni, a most megvalósult projekt kertében viszont növelni tudták az elhelyezkedési esélyeiket.
A csaknem 200 millió forint uniós támogatást élvező programba előzetes megkeresések, interjúk alapján több mint 200 hátrányos helyzetű munkanélkülit vontak be. A képzéseken 4 szakmában (dísznövénytermesztő, erdőművelő, lemezlakatos ás hulladéktelep kezelő) összesen 60 ember vett részt, közülük 20-nak biztosították a képzés befejezése után a továbbfoglalkoztatását, 120 ember pedig tréningeken, mentálhigiénés foglalkozásokon vett részt – ismertette Tótiván Endre, projektvezető.
(MTI-fidesz.hu)
