Orbán Viktor a parlamentben hétfőn elmondott napirend előtti felszólalásában kiemelte: az országnak sikerült túljutnia a reménytelenségen, a 2010 előtti rossz kormányzás okozta kilátástalanságon, megosztottságon, a hanyatláson.
Orbán Viktor a parlamentben hétfőn elmondott napirend előtti felszólalásában kiemelte: az országnak sikerült túljutnia a reménytelenségen, a 2010 előtti rossz kormányzás okozta kilátástalanságon, megosztottságon, a hanyatláson.
A rezsicsökkentés megvédését és folytatását nevezte az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, hétfőn, napirend előtt. 2014 a rezsiharc éve lesz – jelentette ki a kormányfő, aki azt is mondta: a kabinetnek létre kell majd hoznia az első nonprofit energiaszolgáltatót.
A kormányfő a rezsicsökkentés megvédésének első lépéseként említette, hogy – akár már kedden – meg kell alkotni az Országgyűlésben a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt, amelynek alapján a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken majd.
Fotó: Kovács Attila, MTI
Másodszor – folytatta – “fel kell vennünk a kesztyűt az Európai Unióval”, amely kötelezettségszegési eljárással fenyeget, “a brüsszeli multik, bankárok és bürokraták újabb támadásra készülnek a magyar családok ellen”, de “mi nem fogadjuk el sem az igazságtalanságot, sem a kettős mércét, és nem engedünk a kapzsiságot, extraprofitot kiszolgáló politikának”.
Harmadik lépésként pedig meg kell teremteni a nonprofit energiaszolgáltatók működésének feltételeit – mondta, közölve: ehhez a parlamentnek törvényt szükséges alkotnia, amely alapján a kabinetnek létre kell hoznia az első magyar nonprofit energiaszolgáltatót.
Orbán Viktor azt mondta, “tudtuk előre”, hogy 2014 a rezsiharc éve lesz, mert a rezsicsökkentéssel mint nemzetstratégiával és következetes folytatásával “óriások tyúkszemére léptünk, akiknek nagy befolyása van az unió bürokráciájára”. A kormány világossá tette, hogy a rezsicsökkentés nem egyszeri intézkedés, hanem “egy másik világ kezdetét jelenti Magyarországon”, és hogy nem tűri tovább a magánmonopóliumokat.
Mint fogalmazott, a mostani kormánytöbbség már 2010-ben úgy döntött: “a piros-fehér-zöld sarkot választjuk” a szorítóban, és “most sem ölhetünk ölbe tett kézzel, (…) meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést”.
Fotó: Kovács Attila, MTI
Az alacsony rezsi biztonságos életet tesz lehetővé a családoknak, az olcsó energia pedig versenyképessé teszi az országot a befektetésekért folyó nemzetközi harcban – hangsúlyozta. Kormánya célja, hogy az energiaellátás Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában – jelentette ki, megjegyezve, hogy ezzel nőhet a munkahelyek száma, megerősödhetnek a magyar vállalkozások, és további külföldi befektetések érkezhetnek.Orbán Viktor újólag szólt arról: Európa csak úgy lehet versenyképes Amerikával és Ázsiával, ha radikálisan leszorítja az energiaárakat.A verseny nem fogja meghozni a kívánt eredményt, radikálisan alacsonyabb energiaárakat csak árszabályozással lehet elérni. “Mi megoldást javaslunk egész Európának, aztán vagy megfogadja, vagy nem” – mondta.
“Mi azonban nem adhatjuk fel saját érdekeinket és nem mondhatunk le a versenyképességünkről. Ceterum censeo: a rezsiharcot meg kell vívni” – jelentette ki, arra kérve az összes képviselőt, álljanak ki a rezsicsökkentés mellett.
A kormányfő beszédében kifejtette azt is: négy éve célul tűzték, hogy eltakarítják a múlt romjait, szakítanak a régi világ kishitűségével, és összefogással erős Magyarországot építenek, hogy az emberek saját kezükbe vehessék jövőjük irányítását.
Kiemelte: az országnak sikerült túljutnia a reménytelenségen, a 2010 előtti rossz kormányzás okozta kilátástalanságon, megosztottságon, a hanyatláson.
Magyarországnak ismét van jövője, mert stabilan és fenntarthatóan növekszik gazdasága, mert nő önbizalma, egyre inkább hisz saját erejében, és mert közép-európai országként ahhoz a régióhoz tartozik, amely a következő időszakban az európai növekedés motorja lesz – jelentette ki. Azt is hozzátette, az ország megújítása nem sikerülhetett volna a választópolgárok kétharmados felhatalmazása és a fontos ügyekben létrejött nemzeti egység nélkül.
Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarország jobb állapotban van, mint négy évvel ezelőtt, és évről évre jobban teljesít. Tartósan 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, és a rendszerváltás óta most először a választás évében sem nő, folyamatosan javul a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg, negyven éve nem volt ilyen alacsony az infláció, évtizedek óta először csökkennek a rezsiköltségek, és negyedmillióval többen dolgoznak, mint négy éve – sorolta.
A 9 százalékos munkanélküliségi rátáról azt mondta: magas, de gyorsuló ütemben csökken, és javult a munka megbecsülése is, Magyarországon a második legnagyobb minimálbér-emelést hajtották végre az Európai Unióban, valamint tíz százalékkal nőttek az átlagbérek is. Szólt arról is, hogy az elemzők többsége a kormánynál nagyobb gazdasági növekedést vár.
A gazdasági eredmények mellett Magyarország képes volt “gondolkodásában és lélekben is megújulni” – közölte, megjegyezve: a lelki megújulás segített nemzeti egységet teremteni a dunai árvíz idején, és ez kellett a bankárok, a multinacionális vállalatok és a brüsszeli diktátumok elleni összefogáshoz is.
Magyarország már nem ijed meg senkitől, nem bújik el a viták és küzdelmek elől, kiáll magáért – jelentette ki.
Fotó: Kovács Attila, MTI
Orbán Viktor mindazonáltal hangsúlyozta, kormánya nemcsak vitákat és konfliktusokat vállalt, megerősítette Magyarország és a NATO, valamint a nagy európai államok szövetségét, miközben új gazdasági-kereskedelmi együttműködéseket épít ki világszerte, tárgyalásokat folytatott és fontos megállapodásokat kötött az elmúlt fél évben Indiában, Japánban, Oroszországban és Törökországban, és folytatja ezt Kínában és Szaúd-Arábiában is.A kabinet célja, hogy az export egyharmada Európán kívülre irányuljon 2018-ra – közölte, ezt ambiciózus, de nem lehetetlen vállalkozásnak minősítve.A miniszterelnök felszólalásában ismertette az elmúlt időszak kormányzati döntéseit is.Ennek részeként elmondta, elkészült az a dokumentum, amely szabályozza az EU és Magyarország közötti pénzügyi együttműködést a következő hét évben. A kabinet államközi szerződést kötött Oroszországgal a nukleáris együttműködésről – így a paksi atomerőmű bővítéséről -, a megállapodást a parlamentnek kell majd jóváhagynia – folytatta.A kormány emellett visszavásárolta a Főgáz eddig német kézben lévő részvényeit, döntött egy új Budapesti Kongresszusi Központ felépítéséről – kijelölve annak helyét a Művészetek Palotája mellett -, áttekintette és részben módosította a miskolci digitális közösségi programot, 2014-15-ös tanuszoda- és tornaterem-építési programot állított össze – amellyel néhány év múlva minden járásközpontban lesz uszoda -, és kiemelt üggyé nyilvánította a 2021-es úszó-világbajnokság megrendezését – sorolta a döntéseket Orbán Viktor.Hangsúlyozta továbbá: a kormány az online pénztárgépek ügyében az átállási nehézségek ellenére is garantálja, hogy egyetlen becsületes kereskedő sem szenved kárt.A nemzetközi kapcsolatokról szólva emlékeztetett decemberi törökországi hivatalos látogatására, a múlt heti – az ukrajnai helyzetről szóló – V4-csúcstalálkozóra, valamint külföldi cégek közelmúltbeli magyarországi beruházásaira.
Orbán Viktor miniszterelnök az államadóssággal, a devizahitelesekkel, az energiarendszerrel, az adózással, a közmunkaprogrammal és a fiatalok külföldi munkavállalásával kapcsolatban is választolt a frakciók felvetéseire napirend előtti felszólalásához fűzött viszonválaszában, hétfőn a parlamentben. A napirend előtti felszólalások között szó volt a paksi erőműről és a baloldali összefogás rendezvényén történtekről.A miniszterelnök szerint a magyar gazdaság alapvető bajait a kommunizmus negyven-negyvenöt évnyi időszaka okozza, amely 1990-ben jelentős versenyhátrányt okozott a szabad világban. Orbán Viktor viszonválaszában visszautasította a szocialista felszólaló által elmondottakat, és emlékeztetett Gyurcsány Ferenc őszödi beszédére, majd feltette a kérdést: ezek után önök akarnak minket kioktatni igazmondásból?Az államadóssággal kapcsolatos felvetésekre úgy reagált: Magyarország azon uniós országok egyike, amelyek csökkenteni tudták államadósságukat az elmúlt években. A miniszterelnök ezt nem a kormány, hanem a magyar emberek sikereként értékelte, és azt kérdezte: miért kell állandóan elvitatni az emberek erőfeszítéséből elért sikereket?A devizahiteles problémáról szólva közölte: 350 ezer embert már sikerült kisegíteni a csapdából, és amint a bíróság meghozza a szükséges döntéseket, újabb lépéseket tesznek a további érintettek támogatására.A nukleáris energiát, állítása szerint a szocialisták mindig is támogatták, és szerinte április 6. után is támogatni fogják. Nevetségesnek nevezte azt, hogy az atomenergia részarányának növelése áremelkedést okozna, ehelyett a két új blokk beüzemelésével 13 százalékkal csökkenthető a villamos energia ára.A nukleáris energia a függőséget sem növeli – fűzte hozzá –, az országnak pedig a gázfüggőség okoz problémát. Közölte ugyanakkor: egy éven belül elkészül Szlovákia irányába az a gázvezeték, amely összeköti a magyar rendszert a nyugat-európaival.”Hamarosan eljut Magyarország oda, hogy teljes energiafüggetlenséget fog élvezni a következő évtizedekben” – jelentette ki.A miniszterelnök munkaellenesnek, vállalkozásellenesnek és családellenesnek nevezte a 2010-ig hatályos adórendszert, amely “tönkretette a gazdaságot”. Bírálta az ellenzéket, amiért ezt kívánják visszahozni. A közmunkaprogrammal kapcsolatban is kritikával illette annak bírálóit, mert szerinte több százezer ember önbecsülésébe gyalogolnak bele. Hangsúlyozta: a jövő szempontjából is jelentősége van annak, hogy ezek az emberek munkába járnak, és nem segélyből kívánnak megélni.A külföldön dolgozó fiatalokról szólva visszautasította annak sugalmazását, hogy gazdasági menekültek lennének. Szerinte köszönetet kell mondani nekik azért, mert az elmúlt évben, tizenegy hónap alatt több mint kétmilliárd eurónyi pénzt utaltak haza, de azért is, mert vállalták a versenyt idegenben, és nem a segélyt választották itthon. “Olyan országot kell teremteni számukra, ahová, ha kívánnak, haza tudnak térni” – hangsúlyozta a kormányfő.
(MTI/kormany.hu)
